A csalások nagyon hasonlatosak az adathalászathoz, de ilyenkor nem a személyes adatok kifürkészése a támadók célja, hanem az emberi érzések manipulálására (social engineering) építenek: szánalmat ébresztenek, vagy az emberi kapzsiságra alapoznak. Például, majdnem minden természeti katasztrófa (földrengés, vihar, áradás, háború, éhínség) után megjelenik a csalási szándék állítólagos jótékony gyűjtések formájában. Van aztán a csalásoknak egy illetékekkel kapcsolatos csoportja (ezeket gyakran nigériai típusnak vagy 419-esnek is nevezik), amikor a csalók azzal kecsegtetik a célszemélyt, hogy nagy összegű pénzhez juthat, ha segít egy vagyont kimenekíteni valamelyik afrikai országból. Ezek a trükkök mindig arra épülnek, hogy megkérik az áldozatot, küldjön előlegbe az adminisztrációhoz egy kisebb összeget (ez lehet akár több ezer dollár is). Előfordulhat az is, hogy az adott országba utazó megtévesztett áldozatot egyszerűen elrabolják vagy megölik. A kevésbé szélsőséges csalási esetekben igen sok ember vesztett már el így sok ezer dollárt. Íme néhány jó tanács, hogyan kerülhetők el az ilyen csalárd trükkök: A jótékonysági intézmények csak olyan érdeklődőkkel veszik fel a kapcsolatot e-mailjeikben, akik ezt kifejezetten kérik (előzetesen külön kérték, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen levelet kaphassanak a szervezettől, ezt szakkifejezéssel Opted In-nek nevezik). A kéretlen, spam jellegű levelek szinte minden esetben csalások – és különösen katasztrófák, rendkívüli események után egészen hamar megjelennek. Éljen bennünk egy egészséges gyanakvás! Az e-mail üzenetek lemásolják egy adott szervezet levélformátumát, grafikai elemeit, ezáltal szinte teljesen hitelesnek látszanak. Sok levél tartalmazza a katasztrófák áldozatainak tragikus történetét.
Scams / Internetes csalások
A csalások nagyon hasonlatosak az adathalászathoz, de ilyenkor nem a személyes adatok kifürkészése a támadók célja, hanem az emberi érzések manipulálására (social engineering) építenek: szánalmat ébresztenek, vagy az emberi kapzsiságra alapoznak. Például, majdnem minden természeti katasztrófa (földrengés, vihar, áradás, háború, éhínség) után megjelenik a csalási szándék állítólagos jótékony gyűjtések formájában. Van aztán a csalásoknak egy illetékekkel kapcsolatos csoportja (ezeket gyakran nigériai típusnak vagy 419-esnek is nevezik), amikor a csalók azzal kecsegtetik a célszemélyt, hogy nagy összegű pénzhez juthat, ha segít egy vagyont kimenekíteni valamelyik afrikai országból. Ezek a trükkök mindig arra épülnek, hogy megkérik az áldozatot, küldjön előlegbe az adminisztrációhoz egy kisebb összeget (ez lehet akár több ezer dollár is). Előfordulhat az is, hogy az adott országba utazó megtévesztett áldozatot egyszerűen elrabolják vagy megölik. A kevésbé szélsőséges csalási esetekben igen sok ember vesztett már el így sok ezer dollárt. Íme néhány jó tanács, hogyan kerülhetők el az ilyen csalárd trükkök: A jótékonysági intézmények csak olyan érdeklődőkkel veszik fel a kapcsolatot e-mailjeikben, akik ezt kifejezetten kérik (előzetesen külön kérték, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen levelet kaphassanak a szervezettől, ezt szakkifejezéssel Opted In-nek nevezik). A kéretlen, spam jellegű levelek szinte minden esetben csalások – és különösen katasztrófák, rendkívüli események után egészen hamar megjelennek. Éljen bennünk egy egészséges gyanakvás! Az e-mail üzenetek lemásolják egy adott szervezet levélformátumát, grafikai elemeit, ezáltal szinte teljesen hitelesnek látszanak. Sok levél tartalmazza a katasztrófák áldozatainak tragikus történetét.