Kiber fogalomtár

Baiting / Csalizás

A baiting, azaz csalizás egy speciális társadalmi manipuláció, amely arra csábítja az áldozatokat, hogy ingyenes termékeket, információkat, kedvezményeket vagy jutalmakat fogadjanak el bizalmas információk közléséért vagy biztonsági kockázatot jelentő lépésekért cserébe. Például egy hirdetés felkérheti a webhely látogatóit, hogy kattintsanak egy ingyenes film letöltésére vonatkozó ajánlatra, de az ajánlatra való válaszadáshoz az áldozatnak meg kell adnia az e-mail címét, ami előkészíti a terepet a további személyazonosság-lopási támadásokhoz. A csalitámadások jellemzően arra törekszenek, hogy az áldozatokat bizalmas információk megadására, rosszindulatú programok telepítésére vagy pénz fizetésére bírják rá. A bűnözők a csali segítségével mind a fogyasztókat, mind a vállalkozásokat megcélozhatják. A rosszindulatú szereplők digitális ajánlatokat és fizikai tárgyakat is használhatnak a csalitámadások indításához. A csalizás bizonyos szempontból hasonlít az adathalászatra, de a két taktika kulcsfontosságú szempontból különbözik; mind a csalizás, mind az adathalászat a társadalmi manipulációra, az áldozatok megtévesztésére támaszkodik. A csalizás azonban látszólagos értéket kínál, hogy az áldozatokat rávegye a válaszadásra. Az adathalászat általában nem kínál semmi értékeset, de legitim forrásnak adja ki magát, és a bizalomra, a sürgősségre vagy a félelemre játszva bírja rá az áldozatokat válaszadásra. Míg az adathalászat a személyes adatokkal való visszaélésre épül, a csalizás csalási taktikákra alapul.

Kapcsolódó fogalmak gyűjteménye:
Személyazonosság és privátszféra
Utolsó frissítés: 2026.11.12.
7 Személyazonosság és privátszféra

A baiting, azaz csalizás egy speciális társadalmi manipuláció, amely arra csábítja az áldozatokat, hogy ingyenes termékeket, információkat, kedvezményeket vagy jutalmakat fogadjanak el bizalmas információk közléséért vagy biztonsági kockázatot jelentő lépésekért cserébe. Például egy hirdetés felkérheti a webhely látogatóit, hogy kattintsanak egy ingyenes film letöltésére vonatkozó ajánlatra, de az ajánlatra való válaszadáshoz az áldozatnak meg kell adnia az e-mail címét, ami előkészíti a terepet a további személyazonosság-lopási támadásokhoz. A csalitámadások jellemzően arra törekszenek, hogy az áldozatokat bizalmas információk megadására, rosszindulatú programok telepítésére vagy pénz fizetésére bírják rá. A bűnözők a csali segítségével mind a fogyasztókat, mind a vállalkozásokat megcélozhatják. A rosszindulatú szereplők digitális ajánlatokat és fizikai tárgyakat is használhatnak a csalitámadások indításához. A csalizás bizonyos szempontból hasonlít az adathalászatra, de a két taktika kulcsfontosságú szempontból különbözik; mind a csalizás, mind az adathalászat a társadalmi manipulációra, az áldozatok megtévesztésére támaszkodik. A csalizás azonban látszólagos értéket kínál, hogy az áldozatokat rávegye a válaszadásra. Az adathalászat általában nem kínál semmi értékeset, de legitim forrásnak adja ki magát, és a bizalomra, a sürgősségre vagy a félelemre játszva bírja rá az áldozatokat válaszadásra. Míg az adathalászat a személyes adatokkal való visszaélésre épül, a csalizás csalási taktikákra alapul.

Forrás
https://www.cobalt.io/blog/cybersecurity-baiting-definition-introuduction